Interjú Lana Tankosa Nikoliccsal

Interjú Lana Tankosa Nikoliccsal

Lana Tankosa Nikolic

Lana Tankosa Nikolic 1975-ben született Koppenhágában. Szerb-horvát, valamint orosz irodalmat és nyelvet tanult a Koppenhágai Egyetemen, Dániában. 2010 óta oktatási koordinátor a The Animation Workshop animációs és számítógépes grafikai képzésén, a Viborgi Egyetemen, Dániában. Több mint 40 független diákfilm gyártásában vett részt, melyek közül Bo Juhl Nielsen The Right Choice (2012) című alkotását beválasztották az Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztivál alkalmazott animációs versenyprogramjába, Noa Juel Johansen Poseidon (2017) című filmje pedig több mint 48 milliós nézettségnél jár júniusi bemutatása óta. 2016-ban létrehozta saját produkciós cégét, a Late Love Production-t, mely többek közt Martina Scarpelli EGG című filmjét, valamint Michelle és Uri Kranot The Hangman at Home című VR projektjét gyártja. Korábban zsűritag volt a Bukarestben tartott Anim’est és a belgrádi FESA animációs fesztiválokon.

Szerb-horvát, illetve orosz nyelv és irodalom szakos diák Koppenhágában, pék Svédországban, fordító a Vörös Keresztnél, oktató a seregnél, most pedig animációs oktató Dániában. Mi köti össze az eddigi munkáid, és mi jön ez után?

Az, hogy sokféle területen szereztem tapasztalatot a The Animation Worshop előtt, nem tett alkalmasabbá erre az munkára, de megmutatott valamit a személyiségemből – azt, hogy széles látókörű vagyok, ami nagyon fontos ahhoz, hogy ezt csináljam. Mi arra törekszünk, hogy mindenfajta ítélet nélkül segítsünk mindenkit, bárhol is jár épp az adott projektje fejlesztésében. Szeretem a diákokkal való munkát, nagyon ambiciózusak és szorgalmasak, tele vannak élettel és tudásvággyal. Ez fiatalon tart engem is. De elértem azt a pontot, ahol már a saját dolgaimmal is szeretnék foglalkozni. Ezért tavaly elindítottam a saját produkciós cégem, a Late Love Production-t, így ezzel foglalkozom a The Animation Workshop mellett. Büszke vagyok, hogy két projektet is vihetek: Martina Scarpelli EGG című filmjét, valamint Michelle és Uri Kranot The Hangman at Home című VR projektjét. Ez az én kutatási és fejlesztési módszerem, különösen Michelle és Uri munkája, mivel ezzel teljesen új területeken járunk, egy újfajta vizuális közösségi élményt próbálunk létrehozni.

Mi jellemzi a legjobban a dán animációt?

Érdekes kérdés. Nem vagyok biztos benne, hogy tudom mi a dán animáció. Olyan filmek, amelyek Dániában készülnek, vagy olyanok, amelyeket dánok készítettek? Ha mondjuk az utóbbi: van egyfajta dánokra jellemző humor, ami nagyon felismerhetővé teszi a dán animációt. A meztelenség nem illő használata, a durva nyelvezet, az erkölcstelen (erőszakos és szexuális) viselkedés mind gyakoriak a fiataloknak és a gyerekeknek szóló dán filmekben. De mikor a Dániában készült filmekről van szó, szerintem sokféle stílus, hangulat és tónus keveredik a dizájnban és a történetmesélésben egyaránt. A közös vonás talán a nyitottság, az az önkritika és a tudásvágy, a felfedezni és fejlődni akarás.

Az, hogy a The Animation Workshop egy nemzetközi műhely, nemzetközi oktatógárdával és diákokkal, milyen hatással van a dán animációra?

Hát éppen ez az, ami nehezíti, hogy dán filmekről beszéljünk. Vannak Dániában készült filmjeink, ahol a stáb egyik fele dán, a másik fele pedig a világ többi részéről érkezett. Bizonyos értelemben ez az, ami igazán dánná tesz egy filmet, a multikulturalitás. Ez a globalizáció hatása, hogy a dán filmek elkezdtek határtalanok lenni: valós alapú és fantáziatörténetek a világ minden tájáról, és mindegyik megtalálja a hangját a dán animáción keresztül.

Mivel győznéd meg a fiatal animációsokat, hogy jelentkezzenek a The Animation Workshop kurzusaira?

Hm, nem hiszem, hogy megpróbálnék meggyőzni bárkit is. Annak, hogy részesei akarjanak lenni a Workshopnak, belülről kell jönnie, a saját kíváncsiságuk miatt. Nagyon inspiráló egy olyan közösségben lenni, ahol mindenkinek hasonló a szenvedélye, és ez mindenkit többre sarkall. A magas színvonalú visszajelzés aranyat ér, és kulcsfontosságú ahhoz, hogy jobb és jobb legyél. Miközben megosztod más szakmabelivel a munkád, nemcsak visszajelzést kapsz, hanem ezzel egyidőben kapcsolatot is építesz. Szerintem ezek mind nagyon jó okok csatlakozni a TAW csapatához.

Idén zsűrizel a Primanimán. Milyen szempontok szerint fogod nézni a versenyfilmeket?

Számomra a történet az elsődleges szempont, a kivitelezés másodlagos. Amikor egy film eredetisége egyértelműen felkelti az érdeklődésem, még akkor is, ha csak a vizuális vagy csak a narratív megközelítésével teszi. Egy nagyszerű filmben mindkettő megvan. Egy remek filmben az operatőri munka, a narratív struktúra, a hang és a dizájn együtt nemcsak támogatják a történetet, hanem hozzá is adnak. Ezt nagyon nehéz elérni, de csodálatos, ha valakinek sikerül mindezeket egy filmben létrehoznia.

Vissza a Kezdőoldalra