Interjú a Primasound zsűri tagjaival

Interjú a Primasound zsűri tagjaival

Balázs Gábor, Lukács Péter Benjámin, Iszlai József, Várhegyi Rudolf és Zányi Tamás

Idén már 5. alkalommal zsűriztek a Primanimán. Miért fontos ez nektek?

Számtalan oka van annak, hogy miért csináljuk. Az első alkalommal valójában egy baráti felkérésnek tettünk eleget, bár nyilván itt is voltak már fontos szakmai szempontok is. Az évek folyamán azonban megerősödött a szakmai érvrendszer és mára a PRIMANIMA a szakmai életünk igen fontos, állandó részesévé vált.

Nagyon kevés olyan fesztivál van a világon, ahol hangi díjakat osztanak, pedig egy ilyen lehetőség fontos megmérettetés és presztízs is minden kreatív szakma számára. Sajnos a filmkritikusok különböző okokból csak ritkán tesznek említést a filmek hangjáról, pedig azt mindenki elismeri, hogy ez is fontos része a mozgóképes hatásmechanizmusnak, de mégis ritkán esik a tudatos elemzés vagy figyelem fókuszába. Ennek egyébként pszichológiai magyarázata is van, az érzékelés-észleléssel van kapcsolatban, de ezt itt most túl hosszú lenne kifejteni.

Fontosnak tartjuk a jelenlétet az utánpótlás szempontjából is, természetesen nem feltétlenül a hangi utánpótlásról van szó, bármely mozgóképes tartalom és szakma esetén nagyon lényeges dolognak tartjuk a hangi igényességre való “nevelést”, az akusztikus dimenzió tanulását, használatát.

A részvétel számunkra is fontos szakmai szempontból, hiszen ez egy másfajta nézőpont. Itt nem hangtervezőként vagy nézőként vagyunk jelen, ebben az esetben elemző, analitikus szemlélettel próbáljuk nézni és hallgatni a filmeket, ami egyébként a szakmai munka tekintetében is számos tanulsággal jár - ez gyakorló filmes szakemberként is lényeges.

Mivel a zsűriből többen tanítunk a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, így logikus döntés volt a hallgatók bevonása is ebbe a munkába, ez mára már lényeges iskolai feladattá is vált, amelyet a hallgatóink is nagyon szeretnek.

A PRIMANIMA egyébként egy rendkívül hangulatos, ugyanakkor nagyon inspiráló rendezvény, így már csak ezért is örömmel veszünk részt ebben a munkában, még akkor is, ha néha ezt nem könnyű beilleszteni a filmes munkák közé.

Az animációs film esetében a hang más szerepet kap mint az élőszereplős filmnél. Mire figyeltek, milyen kritériumok mentén osztályozzátok az animációkat?

A filmkészítésnek nincsenek kőbe vésett szabályai, így nem beszélhetünk általános értelemben különböző hangi hatásmechanizmusról az animációs és az élőszereplős filmek esetén. Természetesen vannak tendenciák, amelyek egyikre vagy a másikra jellemzőek inkább.
Elsősorban a filmre figyelünk, nagyon fontos, hogy a hangot nem önmagában nézzük (illetve hallgatjuk), minden esetben a legfontosabb rendezőelv a narratív és filmi kontextus. Tehát egy csillogó, de öncélú hangi megoldás, amely nem lényeges eleme a narratív rendszernek, és nem erősíti a filmi hatásmechanizmust és a dramaturgiát, az ebben a vonatkozásban kevéssé értékelendő, mint mondjuk akár egy torz hang, amely fontos része a történetmesélésnek. Ugyanakkor vannak konkrét, megfogalmazható szempontok is, mint pl. a technikai értelemben vett minőség, a művészi értelemben vett minőség vagy egyediség, a narratív funkció és a hangi jelentéstartam viszonya, a pontosság és hitelesség, a műfaji konvenciók és a sound-design. Fontos kérdés továbbá a sound-design és a mű „természetes” hangjainak viszonya, a speciális hangeffektek, a mű struktúrája és ritmusa hangi szempontból, a hang dramaturgiai szerepe a filmben, a filmzene, a zene dramaturgiai funkciója.

Mindnyájan dolgoztatok animációs filmhangon is. Mennyiben más a munkátok ilyenkor az élőszereplős filmek hangszereléshez képest?

A filmkészítésnek nincsenek kőbe vésett szabályai, így nem beszélhetünk általános értelemben különböző hangi hatásmechanizmusról az animációs és az élőszereplős filmek esetén. Természetesen vannak tendenciák, amelyek egyikre vagy a másikra jellemzőek inkább.
Elsősorban a filmre figyelünk, nagyon fontos, hogy a hangot nem önmagában nézzük (illetve hallgatjuk), minden esetben a legfontosabb rendezőelv a narratív és filmi kontextus. Tehát egy csillogó, de öncélú hangi megoldás, amely nem lényeges eleme a narratív rendszernek, és nem erősíti a filmi hatásmechanizmust és a dramaturgiát, az ebben a vonatkozásban kevéssé értékelendő, mint mondjuk akár egy torz hang, amely fontos része a történetmesélésnek. Ugyanakkor vannak konkrét, megfogalmazható szempontok is, mint pl. a technikai értelemben vett minőség, a művészi értelemben vett minőség vagy egyediség, a narratív funkció és a hangi jelentéstartam viszonya, a pontosság és hitelesség, a műfaji konvenciók és a sound-design. Fontos kérdés továbbá a sound-design és a mű „természetes” hangjainak viszonya, a speciális hangeffektek, a mű struktúrája és ritmusa hangi szempontból, a hang dramaturgiai szerepe a filmben, a filmzene, a zene dramaturgiai funkciója.

Szerintetek egy animációs rendezőnek mire kell odafigyelnie a hangutómunka során?

Fontos, hogy az animációs filmrendezőnek is legyen hangi víziója, fontos a hangi előkészítés és a megfelelő kreatív csapat létrehozása a teljes alkotófolyamat idején hangi fronton is. Legyen elegendő idő és pénz a megfelelő hangi világ létrehozására.
Gyakori hiba, hogy egyáltalán nem ért az illető a hanghoz, nem vár többet az akusztikai oldaltól, mint aláfestést, mechanikus lekövetését a képen történő folyamatoknak, vagy ha ért is hozzá, a legtöbb energia a film vizuális megjelenésére fordítódik. Nincs koncepció, nincs végiggondolva a hangi hatásmechanizmus, nincs hangi dramaturgia, nem születnek meg a megfelelő döntések a megfelelő időben, és csak gyorsan a végén csinálunk valami hangot, de ez már nem egy jó pozíció. Ez nem azt jelenti, hogy minden filmnek valami nagyon bonyolult hangi világot kell kreálni, de azt igen, hogy a hangi utómunka is fontos része kell legyen a teljes alkotófolyamatnak, előre meg kell tervezni és többször végiggondolni.

Van-e olyan animációs film, ami hatással volt rátok, ami hangi szempontból példaértékű számotokra? Ha igen, miért?

Nem tudnánk egyet kiemelni, de a legegyszerűbb filmekből is sokat lehet tanulni. Az animációs filmek remekül megnyitják a kreatív csatornákat és a kicsit másfajta szemlélet mindannyiunk munkáin tetten érhető. Nagyon jó szabadon kísérletezni a hangokkal, rendszeresen használjuk ezt a lehetőséget az oktatásban is, mert ezeknél a filmeknél tényleg elmondható, hogy csak a képzelet szabhat határokat. Szakmai szempontból is erősen javallott minden kollégának egy évi rendes kiruccanás az animációs világba. Ha éppen nincs ilyen film a közelünkben, akkor remek lehetőség erre a PRIMANIMA látogatása. Sosincs könnyű dolgunk, mindig van 5-10 olyan film, amelyek hangi szempontból is kifejezetten izgalmasak. Egy kicsit vicces, amikor a hangi zsűri felvonul, mert sokan vagyunk, de mi ezt nagyon szeretjük csinálni!

Vissza a Kezdőoldalra